Én egy kis faluban éldegéltem öreg édesanyámmal. Tiszteséges,ám szegény parasztasszony volt az én édesanyám,ám én-lusta és semmirekellőlegény voltam,egész nap csakfeküdtem és a legyeket hajkurásztam. Ám egy szép nap reggelén valami egészen furcsa történt velem:eluntam a lustálkodást,édesanyám rosszálószavait és tekintetét. Feltámadt bennem a vágy,hogyvilágot lássak új és új dolgokat tanuljak. Kapóra jött,hogy éppem vásárt tartottak Döbrög városában. Felkerekedtem édesanyám húsz szép libájával,és meg sem álltam a városig. Büszke voltam libáimra,és jó sok pénzért akartam eladni őket. Döbrögi uraság azonban-akinagy úr volt arrafelé. Én szemtelenül,söt pimaszulbeszéltem az urasággal,ezért 50 botütést kaptam. Ráadásul a libáimtól is megfosztottak. Engem azonban nem olyan fából faragtak,hogy ebbe belenyugodjak:igéretet tettem Döbrögi úrnak,hogy"Háromszor veremezt kendnek vissza". Igy persze nem kerülhettem édesanyán szeme elé,ezért elmendtem világot látni. Az idömet persze nem vesztegettem:kerestem sok pénzt és kitanultam egy-két mesterséget. A bosszú gondolatát azombam nem felejtettem el. Vissza tértem Döbrög városába,hogy megleckéztessem a gőzös és gazdag uraságot. Söt én nem csak egyszerüen bosszút akartam állni és lúdjaim árát visszakapni,hanem nagyravágyó természetem sokkal többre"kamatos fizetségre"sarkalt. Beöltöztem asztalosnak és mendtem a Döbrögi házhoz. Beszélgettünk Döbrögivel a fákról,utánna behivott ebédelni-megebédeltünk. Ezek után mendtünk az erdöre 200feljszéssel. Sétáltunk azerdöben ,a fejszéseket márt elküldtem erre-arra fát vágni. Mi beljebb sétáltunk nézni az erdöt,egy sűrű völgybe mendtünk Döbrögivel. Találtam egy szép nagy fát és Döbrögivel átöleltettem,és mellé álltam. Nem vagyok én ács,hanem a Ludas Matyi! Mondván"Háromszor verem vissza kendnek.Ime az első. A ludjaim árát a zsebéböl kikerestem,eltündtem a sűrű rengetegbe. A favágok megtalálták Döbrögit,kikötözték aztán hazavitték. Döbrögi orvost keresett. Beöltöztem orvosnak és a hangomat is megváltoztattam. Döbrögi elküldte a szolgáit a ligetre,rétre,mezöre a füvekért. Ketten voltunk a szobába én megkötöttem hátulról a tarkójánál.uram! Nem nagyok orvos én,hanem a Ludas Matyi. Mondvám,háromszor verem vissza kendnek.ime a második. Ludjaim árát és költségeimet elveszem. A szolgái megtalálják Döbrögit. Döbrögi alig tudott szuszogni is,mondta Ludas Matyi volt. Vásár volt Döbrög városában és egy árusnak alkut ajánlottam,hogy ha odamegy Döbrögihez és azt mondja az urnak,hogy ö a Ludas Matyi akkor 10 aranyértmegveszem a lovadat. Az árus beleegyezik,és megy Döbrögihez,az árus mondja Döbröginek hogy ö Ludas Matyi. Döbrögi megparancsolja a lándzsásainak hogy kapják el Matyit. Döbrögi egyedül megy tovább. Beugrok a hintóba Döbrögi mellé. Nem Ludas Matyi az akit üldöznek,én vagyok Ludas Matyi,akit megveretett uram,s ludjaimatelvette erövel! Harmadszor is megvertem. S erszényét a lud árát viszont elvettem.